Még az utazás előtt azon gondolkoztam, hogy a Fülöp-szigetekre majd Makaóból repülök és ott is eltöltök pár napot, viszont Makaóból elég drágák voltak a repjegyek, úgyhogy végül Hong Kongból foglaltam és végül úgy döntöttem, hogy Makaóba csak egy napra megyek át Hong Kongból.
Hong Kongból Makaóba kétféleképpen lehet átmenni; komppal vagy az 55 km hosszú hídon. A komp ára kb. majdnem a duplája a busznak, úgyhogy én a buszt választottam. A buszon belül is két opció van; a központból közvetlen vagy a reptér mellett lévő hármashatártól (Hong Kong - Makaó - Zhuhai) induló busz. A belvárosból a közvetlen drágább, szinte majdnem annyi az ára, mint a kompnak.
Miután megérkeztem a határhoz útlevélellenőrzésen kellett átmenni, először kiléptem Hong Kongól, megvettem a buszjegyet, majd miután átértem a túloldalra Makaóban is megtörtént az útlevélellenőrzés.
Makaó portugál gyarmat volt, jelenleg Hong Konggal együtt Kína különleges közigazgatási területe.
Területe egy átlagos budapesti kerületéhez mérhető, lakossága viszont egész Budapest népességének közel harmadát teszi ki; a Föld egyik legsűrűbben lakott területe.
A kínai országegyesítés újabb lépéseként 1999. december 20. óta ismét Kína gyakorolja a szuverenitást Makaó felett. Visszakerülése az anyaországhoz formálisan is a gyarmatosítás korszakának végét jelenti Ázsiában. Lakossága több mint 520 ezer, ennek 97%-a kínai, a többi portugál és vegyes házasságból származó eurázsiai (Macanese).
Természeti kincsekkel nem rendelkezik, mezőgazdasága jelentéktelen; az élelmet, vizet, építőanyagot Kínától szerzi be. Figyelemre méltó Makaó történelmi múltja is, a portugál és kínai kultúra együttélése, amely az épületektől a konyháig megfigyelhető. - forrás: wikipedia
Habár a város területileg kicsi, mégis simán 2 teljes napot is el lehetne tölteni, mivel viszonylag sok a látnivaló és a nevezetességek ingyenesen látogathatóak.
A Hong Kongban vásárolt sim kártyám elvileg Makaóban is működött volna, de automatikusan nem állt át a hálózat és én meg nem tudtam, hogy milyen kódot kellett volna eküldenem sms-ben a roaminghoz, úgyhogy internet nélkül maradtam. Ez leginkább a buszútvonalakban való kiigazodásban jelentett gondot így a régi módszerhez kellett igazodnom; kérdezősködni az utca emberét. Azt vettem észre, hogy Hong Kongban szinte mindenki beszél angoul, addig itt Makaóban a leszólítottak közül szinte senki; még azt se értették, amikor azt kértem, hogy csináljanak rólam egy fényképet. Csak mosolyogtak és továbbmentek.
A városnézést egy taoista templomnál (Templi Tou Tei) kezdtem, amibe szinte véletlen botlottam bele. A határtól a belvárosba tartó buszról random leszálltam, ahol jónak tartottam. Innen szinte lineáris vonalban haladtam tovább követve a St. Paul katedrális romjainál kapott turista információs térkép útmutatását.
Visszatérve a taoista templomhoz, közvetlenül mellette van a Camoes park, ahol helyi idősek sportoltak, volt aki harcművészeteket gyakorolt, volt aki csak lightosabb mozgásformákat. Idős bácsik pedig összegyűltek játszani.
A parkban van pár hatalmas kőszikla, ami szinte barlangot alkot, a mondás szerint itt élt a portugál költő Luis de Camoes, amíg Makaóban tartózkodott. Érdekes, hogy minden három nyelven van kiírva; kantoniul, portugálul és angolul. A legtöbb utcának és a nevezetességeknek pedig szinte mind portugál neve van.
Nagyon érdekes a portugál és a kínai épületek, templomok keveredése. Egyik percben egy keresztény templomba botlunk, majd pár perccel később egy taoista templomba. Még a térkő is olyan díszes, mint Portugáliában.
A várnál magyar beszédre lettem figyelmes, egy srác csapat tanakodott épp, hogy hova menjen ebédelni. Gondoltam odaköszönök nekik, de ők nem nagyon akartak velem beszélgetni, úgyhogy sok sikert kívántam nekik a döntésben és arrébb is álltam.
Én egy mellékutcában találtam egy olcsó éttermet, ott megebédeltem, majd vettem két pasteis de natat (nem teljesen olyan az íze, mint Portugáliában). Makaóban egyébként elfogadják a Hong Kong dollárt is, így nem szükséges pénzt váltani vagy ott is levenni ATM-ből.
Ebéd után folytattam a városnézést, bementem a templomokba, városházára, könyvtárba, egykori kínai vagyonosok házába (Lou Kau Mansion, Casa do Mandarin). Nagyon hasznos volt a füzet, amit kaptam, mert magamtól nem sétáltam volna be ezekbe az épületekbe csak elmentem volna előttük, mert nem is gondoltam volna, hogy be lehet menni, azt meg főképp nem, hogy mind ingyenes.
A legutolsó kulturális nevezetesség, amit megnéztem az A-Ma templom volt, ami az egyik legrégebbi épület Makaóban. Elvileg amikor megérkeztek a portugálok megkérdezték a helyieket, hogy mi a hely neve és ők a templom nevét mondták; A-maa-gok, innen jött a Makaó név.
Makaó híres még a kaszinóiról és a hatalmas bevásárló-, hotelkomplexumokról is, melyek Taipa városrészben találhatóak. Én a Venetianba mentem át, mellette van a Parisian, melyekben szintén egy fél napot el lehetne tölteni. Nekem csak pár órám volt.
 |
| A Parisian hotel Eiffel tornya |
A kaszinók ingyenes transzfert biztosítanak a határhoz, gondoltam igénybe veszem én is, viszont kiderült, hogy a kínai szárazöldi határhoz. Mivel nem volt google térképem és fogalmam nem volt hol van a busz megállója, ami elvisz a híd melletti hong kongi határátkelőhöz újból kérdezősködtem. Vagy 3 embert kellett megkérdeznem, mire végül sikerült megtalálnom a buszt, de ez is megoldódott. Jó hosszú nap volt ez is, jó későn értem vissza a hong kongi szállásomra.
Nekem nagyon tetszett Makaó és a történelmi nevezetességei, jó volt leülni a parkokban, a könyvtárban, bemenni az épületekbe. A katedrális romjainál rengeteg a turista, de ők szinte csak ott toporognak, úgyhogy ha onnan kicsit arrébbmegyünk már alig van tömeg. Makaónak teljesen más hangulata van, mint Hong Kongnak, érdemes megnézni, megtapasztalni mindkettőt!
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!
 |
| ezt a térképet követtem |
Szállást keresel? Én szinte mindig a booking-ot használom szállásfoglalásra, ahol rengeteg féle szállás közül válogathatsz.
.jpg)
