154. és 155. nap: A kincstár

2017. április 26.

Ma a parlament mellett található kincstár épületében jártam,

ahol nem csak azért ért meglepetés, mert aranyat alig láttam.

Miután betértem,

a hölgy megkérdezte, honnan érkeztem.

Válaszoltam, hogy Magyarországról,

az óceánon túlról.

Meglepetés jött okkal,

amikor a hölgy köszönt egy jó napot kívánokkal.

Ezt meg honnan?

Kérdeztem csodálkozottan.

Kiderült, hogy a nő férje,

Budapesten tett szert zsére.

Egy nagy multinál dolgozott,

ahonnan egy kis magyar tudást is haza hozott.

Komolyabbra véve a szót, a hölgy nagyon megörült, hogy betévedt az eddigi harmadik magyar az épületbe, úgyhogy körbe is vezetett és elmondott pár érdekességet a kincstárról.

Az aranyláz idején a kincstár alagsorában tárolták az aranyat, majd innen szállították tovább a megrendelőknek.

A canberrai parlement 1927-es megnyitása előtt a miniszterelnök itt alakította ki irodáját. 1988-ban megépült az új parlament Canberrában, melynek tetejét fű borítja és úgy van kialakítva, hogy fel lehessen rá sétálni. Ausztrál vicc szerint ez azért van így, hogy a nép átgyalogolhasson a politikusokon.

Hogy miért Canberra Ausztrália fővárosa, azt ebben a posztban írtam le. Habár manapság a melbourne-i kincstár inkább csak múzeumként funkcionál, azért egy kis közigazgatási szerepe még mindig van, mivel a Victoria állami kormányzó itt írja alá a parlament által elkészített törvényjavaslatokat.

A hölgy kiemelte még érdekességképpen, hogy a kincstár csak helyi, ausztrál alapanyagokból készült, a fát például Queenslandből szállították. Ez elég szokatlan volt a 19. században, mivel abban a korban a legtöbb épületet Angliából származó fából építették. Habár Melbourne az aranynak köszönheti a felemelkedését, a kincstár épületében nem találunk sok aranyat, csak a miniszterelnöki terem plafonján van egy kis arany díszítés. A parlamentben viszont nem sajnálták a drágakövet, ott hatalmas értékű arany díszítéseket láthatunk.