2017. február 4.
Ahogy már korábban is említettem, Saigonban, avagy újabb nevén Ho Chi Minh City-ben egy fiatal amerikai házaspárnál Couchsurfingelek. A pár férfi tagja vállalati gazdálkodást és menedzsmentet tanult az egyetemen és már akkor elhatározta, hogy ő nem szeretne valaki másnak dolgozni, hanem egy olyan saját vállalkozást hozna létre, amivel helytől függetlenül dolgozhat. Alkalmazottként csak pár hónapot dolgozott, majd később szabadúszó munkákkal, projektekkel foglalkozott, melyeket egy erre szakosodott honlapon, az upwork-ön talált. Később rájött, hogy a sales neki nagyon jól megy, úgyhogy kézenfekvőnek találta az ezzel kapcsolatos vállalkozás elindítását. Jelenleg partnereinek értékesítési konzultációt nyújt, illetve segít nekik új vevőkre, megrendelésekre találni, mellyel növelhetik az árbevételüket.
A vállalkozás egyre jobban megy, jelenleg hárman viszik, a páron kívül még egy tagot vettek be a csapatba, aki projekt menedzseri feladatokat lát el. Hogyan lehet a srác szerint átültetni ezt a történetet a gyakorlatba? Szerinte először is ki kell találni, hogy mi az a terület, amiben igazán kiemelkedőek vagyunk, majd folyamatosan bombázni a különböző vállalatokat, akik érdeklődhetnek a szolgáltatásunk iránt e-mailes, esetleg telefonos megkeresésekkel. Jake napi 30-50 “hideg megkereséses” e-mailt küld ki, amiben pár sorban bemutatja a céget, illetve a portfólióját, melyek közül csak 1-2 %-ból lesz valós üzlet, majd a partnereinek ugyanilyen módon keres üzlettársakat. Már egy külön szoftvert használ az e-mailek kiküldésére, így igazából csak a kutatásra megy idő. Vietnam előtt éltek már Thaiföldön és Mexikóban is, ahonnan szintén a vállalkozásból szerzett bevételből tartották el magukat. Jake üzleti tanácsai és sales-el kapcsolatos írásai ezen az oldalon olvashatóak.
2017. február 5.
A napot az állatkertben (ami egyben vidámpark is) kezdtem, ahol a fő tevékenységem nem az állatok, hanem a helyiek bámulása volt. Az ünnepek miatt tele volt a park családokkal, idősekkel, gyerekekkel, akik piknikeztek, játszottak, szórakoztak. Kicsit majális hangulatom volt.
További képek Ho Chi Minh City utcáiról:
A saigoni háborús emlékmúzeumban azt éreztem, hogy minél több információt tudok meg a vietnami háborúról, annál kevésbé értem a mögötte meghúzódó célokat és okokat. Idáig úgy tudtam, hogy az USA a déli országrészt támogatta, ezért az amerikaiak többnyire csak északot bombázták. A múzeum viszont bemutatta, hogy ez egyáltalán nem így volt, hanem az amerikaiak az egész országban hatalmas károkat okoztak. Érdekes volt látni az alsó szinten a világsajtó reakcióját a háborúról. Nemcsak az egykori kommunista országokban, de a nyugati államokban is tüntetéseket szerveztek és kiálltak Vietnam mellett. A magyar újságokból származó cikkek is kiállításra kerültek, melyek közül az egyik egyenesen amerikai terrortámadásnak nevezte az eseményeket. A következő emeleten berendezett fotókiállítás az amerikai vegyifegyverek által okozott következményeket ismertette, bemutatta, hogy ez milyen mutációkat okozott az emberekre nézve. Borzalmas volt.
Az amerikai pár, akiknél Couchsurfingeltem, azt mondta, hogy ők az iskolában erről semmit sem tanultak. Annyit tudtak, hogy volt egy vietnami háború, viszont teljesen ledöbbentek miután elmentek a saigoni háborús emlékmúzeumba és megtudták, hogy mi is történt. Az is érdekes, hogy a két ország között milyen gyorsan helyreállt a diplomáciai viszony. Egymás állampolgárait egyszerűsített vízum követelményekkel támogatják, a vietnamiak is szívesen látott vendégek az USA-ban, illetve a nyugati országok közül az amerikaiak elsőként kaptak egy éves turista vízum lehetőséget Vietnamban. A pár szerint az USA-nak azért fontos a jó kapcsolat fenntartása Vietnammal, hogy így akadályozzák meg Kína terjeszkedési törekvéseit.
Ahogy már korábban is említettem, Saigonban, avagy újabb nevén Ho Chi Minh City-ben egy fiatal amerikai házaspárnál Couchsurfingelek. A pár férfi tagja vállalati gazdálkodást és menedzsmentet tanult az egyetemen és már akkor elhatározta, hogy ő nem szeretne valaki másnak dolgozni, hanem egy olyan saját vállalkozást hozna létre, amivel helytől függetlenül dolgozhat. Alkalmazottként csak pár hónapot dolgozott, majd később szabadúszó munkákkal, projektekkel foglalkozott, melyeket egy erre szakosodott honlapon, az upwork-ön talált. Később rájött, hogy a sales neki nagyon jól megy, úgyhogy kézenfekvőnek találta az ezzel kapcsolatos vállalkozás elindítását. Jelenleg partnereinek értékesítési konzultációt nyújt, illetve segít nekik új vevőkre, megrendelésekre találni, mellyel növelhetik az árbevételüket.
Napközben Elisabeth körbevezetett a városon, ami szinte teljesen ki volt ürülve a kínai új év miatt, mivel mindenki elutazott a családjához ünnepelni. |
A vállalkozás egyre jobban megy, jelenleg hárman viszik, a páron kívül még egy tagot vettek be a csapatba, aki projekt menedzseri feladatokat lát el. Hogyan lehet a srác szerint átültetni ezt a történetet a gyakorlatba? Szerinte először is ki kell találni, hogy mi az a terület, amiben igazán kiemelkedőek vagyunk, majd folyamatosan bombázni a különböző vállalatokat, akik érdeklődhetnek a szolgáltatásunk iránt e-mailes, esetleg telefonos megkeresésekkel. Jake napi 30-50 “hideg megkereséses” e-mailt küld ki, amiben pár sorban bemutatja a céget, illetve a portfólióját, melyek közül csak 1-2 %-ból lesz valós üzlet, majd a partnereinek ugyanilyen módon keres üzlettársakat. Már egy külön szoftvert használ az e-mailek kiküldésére, így igazából csak a kutatásra megy idő. Vietnam előtt éltek már Thaiföldön és Mexikóban is, ahonnan szintén a vállalkozásból szerzett bevételből tartották el magukat. Jake üzleti tanácsai és sales-el kapcsolatos írásai ezen az oldalon olvashatóak.
2017. február 5.
A napot az állatkertben (ami egyben vidámpark is) kezdtem, ahol a fő tevékenységem nem az állatok, hanem a helyiek bámulása volt. Az ünnepek miatt tele volt a park családokkal, idősekkel, gyerekekkel, akik piknikeztek, játszottak, szórakoztak. Kicsit majális hangulatom volt.
További képek Ho Chi Minh City utcáiról:
A templomban hatalmas tömegek gyűltek össze |
Most az ünnepekkor a munkatempóbol is vissza lehet venni |
A saigoni háborús emlékmúzeumban azt éreztem, hogy minél több információt tudok meg a vietnami háborúról, annál kevésbé értem a mögötte meghúzódó célokat és okokat. Idáig úgy tudtam, hogy az USA a déli országrészt támogatta, ezért az amerikaiak többnyire csak északot bombázták. A múzeum viszont bemutatta, hogy ez egyáltalán nem így volt, hanem az amerikaiak az egész országban hatalmas károkat okoztak. Érdekes volt látni az alsó szinten a világsajtó reakcióját a háborúról. Nemcsak az egykori kommunista országokban, de a nyugati államokban is tüntetéseket szerveztek és kiálltak Vietnam mellett. A magyar újságokból származó cikkek is kiállításra kerültek, melyek közül az egyik egyenesen amerikai terrortámadásnak nevezte az eseményeket. A következő emeleten berendezett fotókiállítás az amerikai vegyifegyverek által okozott következményeket ismertette, bemutatta, hogy ez milyen mutációkat okozott az emberekre nézve. Borzalmas volt.
Az amerikai pár, akiknél Couchsurfingeltem, azt mondta, hogy ők az iskolában erről semmit sem tanultak. Annyit tudtak, hogy volt egy vietnami háború, viszont teljesen ledöbbentek miután elmentek a saigoni háborús emlékmúzeumba és megtudták, hogy mi is történt. Az is érdekes, hogy a két ország között milyen gyorsan helyreállt a diplomáciai viszony. Egymás állampolgárait egyszerűsített vízum követelményekkel támogatják, a vietnamiak is szívesen látott vendégek az USA-ban, illetve a nyugati országok közül az amerikaiak elsőként kaptak egy éves turista vízum lehetőséget Vietnamban. A pár szerint az USA-nak azért fontos a jó kapcsolat fenntartása Vietnammal, hogy így akadályozzák meg Kína terjeszkedési törekvéseit.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!
Szállást keresel? Én szinte mindig a booking-ot használom szállásfoglalásra, ahol rengeteg féle szállás közül válogathatsz.