2017. január 25.
Otthon nagyon ritkán szoktam beteg lenni, ezért utazás előtt úgy álltam hozzá a betegségekhez, hogy engem biztos nem fog elkapni itt se semmi. Most már tudom, hogy nem ez a legjobb hozzáállás, főleg ha egy új kontinensre megyünk.
Nemcsak a trópusokon, hanem még Európán belül is lehetnek az otthonitól eltérő baktériumok. Olaszországi és portugáliai Erasmus tanulmányaim alatt is 2 hétig beteg voltam és itt DK-Ázsiában is már nem az első alkalommal kerültem egy kis kényszerpihenőre. Még meg se érkeztem Bangkokba, de már éreztem, hogy lassan lázas leszek. A következő eset egy elég durva hasmenés volt Észak-Thaiföldön, ami közel egy hétig tartott. Ez után jött egy nagyobb szünet, majd Sapa túrán sikerült megfáznom, most pedig jól elrontottam a gyomrom.
A lázra és a hasmenésre fel voltam készülve, de a hányásra nem. Olyan rég hánytam, hogy már nem is emlékeztem arra, hogy az milyen érzés. De utazás, főleg egy hosszabb kiruccanás előtt tényleg mindenre fel kell készülni, mert a legerősebb szervezetet is meg tudja támadni egy olyan baktérium, amivel előtte még soha nem találkozott.
Azt a tanácsot kaptam, hogy igyak kólát, az majd segíteni fog a gyomromnak. Nem gondoltam volna, hogy a fekete lötty jót tesz nekem, de tényleg csodákat tett. A hányingerem elmúlt, már csak lázzal küszködök.
2017. január 26.
Szerencsére a betegség nem sokáig tartott, ma már jobban érzem magam, habár városnézést vagy valamilyen nagyobb programot még nem mertem bevállalni, inkább csak pihentem. Pár napja befizettem mára egy kirándulásra a My son romokhoz, viszont a hostelem vezetője volt olyan rendes, hogy felhívta az utazási irodát és sikerült lebeszélnie velük, hogy adják vissza a pénzt. Mivel azon kívül, hogy este újra jött a rémálom az alvóbuszon (hihetetlen, hogy mindig kifogok valakit a közelemben, aki úgy horkol, mint a légkalapács az egész út alatt), semmi említésre méltó nem történt, ezért inkább leírok pár eddigi tapasztalatot, észrevételt Vietnamban való utazásról.
Nem szeretném senkinek se elvenni a kedvét Vietnamtól, sőt. Thaiföldön és Malajziában lehet, hogy sokkal egyszerűbb utazni, de Vietnam egy teljesen más élményt ad. Aki szeretne egy izgalmas és kalandos utazásban részesülni, annak mindenképp érdemes elgondolkodnia Vietnamon. Hogy őszinte legyek, nekem először egy kicsit sokkos élmény volt Hanoi, aztán hozzászoktam és később már inkább egy kabaré kellős közepén éreztem magam, ahol még magamon is jókat nevettem. Most lassan 3 hét után viszont már úgy vagyok vele, hogy azért kicsit várom, hogy lassan vége legyen. Amikor megérkeztem Hanoiba azt hittem, hogy 1 hónap kevés lesz, hiszen annyi érdekesség van az országban, amit meg lehetne nézni, de most azt mondom, hogy ez így bőven elég is lesz. Megbántam-e, hogy Vietnamba utaztam? Egyáltalán nem. Az elmúlt 2 hónap alatt itt születtek a legnagyobb story-k, amiken még évek múlva is jót fogok röhögni.
Otthon nagyon ritkán szoktam beteg lenni, ezért utazás előtt úgy álltam hozzá a betegségekhez, hogy engem biztos nem fog elkapni itt se semmi. Most már tudom, hogy nem ez a legjobb hozzáállás, főleg ha egy új kontinensre megyünk.
Nemcsak a trópusokon, hanem még Európán belül is lehetnek az otthonitól eltérő baktériumok. Olaszországi és portugáliai Erasmus tanulmányaim alatt is 2 hétig beteg voltam és itt DK-Ázsiában is már nem az első alkalommal kerültem egy kis kényszerpihenőre. Még meg se érkeztem Bangkokba, de már éreztem, hogy lassan lázas leszek. A következő eset egy elég durva hasmenés volt Észak-Thaiföldön, ami közel egy hétig tartott. Ez után jött egy nagyobb szünet, majd Sapa túrán sikerült megfáznom, most pedig jól elrontottam a gyomrom.
A lázra és a hasmenésre fel voltam készülve, de a hányásra nem. Olyan rég hánytam, hogy már nem is emlékeztem arra, hogy az milyen érzés. De utazás, főleg egy hosszabb kiruccanás előtt tényleg mindenre fel kell készülni, mert a legerősebb szervezetet is meg tudja támadni egy olyan baktérium, amivel előtte még soha nem találkozott.
Azt a tanácsot kaptam, hogy igyak kólát, az majd segíteni fog a gyomromnak. Nem gondoltam volna, hogy a fekete lötty jót tesz nekem, de tényleg csodákat tett. A hányingerem elmúlt, már csak lázzal küszködök.
 |
| Szerintem a zsírban, olajban tocsogó sült krumpli volt a bűnös, amit tegnap este ettem |
2017. január 26.
Szerencsére a betegség nem sokáig tartott, ma már jobban érzem magam, habár városnézést vagy valamilyen nagyobb programot még nem mertem bevállalni, inkább csak pihentem. Pár napja befizettem mára egy kirándulásra a My son romokhoz, viszont a hostelem vezetője volt olyan rendes, hogy felhívta az utazási irodát és sikerült lebeszélnie velük, hogy adják vissza a pénzt. Mivel azon kívül, hogy este újra jött a rémálom az alvóbuszon (hihetetlen, hogy mindig kifogok valakit a közelemben, aki úgy horkol, mint a légkalapács az egész út alatt), semmi említésre méltó nem történt, ezért inkább leírok pár eddigi tapasztalatot, észrevételt Vietnamban való utazásról.
Nem szeretném senkinek se elvenni a kedvét Vietnamtól, sőt. Thaiföldön és Malajziában lehet, hogy sokkal egyszerűbb utazni, de Vietnam egy teljesen más élményt ad. Aki szeretne egy izgalmas és kalandos utazásban részesülni, annak mindenképp érdemes elgondolkodnia Vietnamon. Hogy őszinte legyek, nekem először egy kicsit sokkos élmény volt Hanoi, aztán hozzászoktam és később már inkább egy kabaré kellős közepén éreztem magam, ahol még magamon is jókat nevettem. Most lassan 3 hét után viszont már úgy vagyok vele, hogy azért kicsit várom, hogy lassan vége legyen. Amikor megérkeztem Hanoiba azt hittem, hogy 1 hónap kevés lesz, hiszen annyi érdekesség van az országban, amit meg lehetne nézni, de most azt mondom, hogy ez így bőven elég is lesz. Megbántam-e, hogy Vietnamba utaztam? Egyáltalán nem. Az elmúlt 2 hónap alatt itt születtek a legnagyobb story-k, amiken még évek múlva is jót fogok röhögni.
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!
Szállást keresel? Én szinte mindig a booking-ot használom szállásfoglalásra, ahol rengeteg féle szállás közül válogathatsz.
.jpg)
