Mivel most egy hosszabb, nem utazós időszak jön az életemben (nem hagyom abba az utazást, csak már nagyobb terveim vannak, amihez több pénzre van szükségem, így többet is kell érte dolgoznom), ezért jelenleg az előző utazások emlékeiből gazdálkodok. Szerencsére bőven van min nosztalgiázni, úgyhogy most összeszedtem az elmúlt 2,5 évem legjobb- és legkellemetlenebb utazással töltött pillanatait.
A legrosszabb élményem
Olyan nem volt. Mindent tapasztalatként fogok föl. Lehet, hogy akkor épp rossznak tűnt egy helyzet, de utólag minden emlék megszépül.
A legelső egyedüli utazásom
2013 januárjában Barcelonába mentem egy hétre egyedül.
A legutóbbi egyedüli utazásom
2015 május vége Görögország (Mykonos és Athén) - hamarosan erről is lesz beszámoló.
A legszebb hely, ahol idáig jártam
Rengeteg gyönyörű helyen jártam az elmúlt 2,5 év alatt, de ha egyet kell választanom, akkor az a Portugáliához tartozó Azori szigetek legnagyobb szigete, Sao Miguel.
Ahol a leginkább féltem
Igazából nem jártam veszélyes országokban, de amikor 2013 nyarán megérkeztem Kijevbe, akkor az elején egy kicsit féltem, később viszont rájöttem, hogy Kijev nagyon király hely, úgyhogy mindenkinek csak ajánlani tudom, aki a nyugatitól eltérő kultúrára kíváncsi, de mégse menne olyan messze.
Ahol leginkább szerencsém volt
2014 februárjában miután befejeztem az egy hónapos sienai olasz nyelvtanfolyamomat és mielőtt elkezdődött volna az Erasmus félévem, tettem egy kis közép-olaszországi körutat, amikor meglátogattam a Sienában megismert barátaimat. Az utat Bolognában zártam, ahol eredetileg 2 éjszakára foglaltam egy hostelban szállást. Miután megérkeztem a városba letettem a cuccom, majd elmentem a többiekkel előre megbeszélt találkozópontra. Beültünk egy aperitivora, jól teleettük magunkat, beszélgettünk, majd mindenki ment haza. Arra senki nem jött, amerre a hostelem volt, úgyhogy egyedül mentem. Meglepő módon az éjszaka közepén Bologna belvárosában még mindig hömpölygött a tömeg, így teljesen biztonságban éreztem magam. Már nagyon közel voltam a hostelemhez, viszont egy főbb utcáról be kellett fordulnom egy kietlen, sötét kis utcába. Közben hallottam, hogy valakik jönnek utánam, viszont gondoltam, hogy biztos a hostelbe jönnek ők is. Szerencsémre a hostel kapuja kártyával nyílt, amit ki is nyitottam, majd miután becsuktam az ajtót a mögöttem sétáló 2 ember visszafordult. Utána arra gondoltam, hogy valószínűleg követtek. Következő nap mentem is vissza Anconába, nem volt kedvem tovább ott maradni.
A leghosszabb utazásom
1 hónap folyamatos utazás. Budapest-Nápoly repülővel, majd anconai kitérővel egy olasz körút (Perugia, Assisi, L'Aquila, Pescara, San Benedetto del Tronto), majd újra Ancona, ahonnan komppal átmentem Horvátországba, Splitbe, majd Sibenik, Korcula, onnan Bosznia, Mostar, onnan vissza Horvátország, Dubrovnik, majd egy hét Montenegróban, Kotor és Budva, ahonnan busszal mentem vissza Magyarországra.
Magyarországtól legtávolabbi pont, ahol jártam
Sao Miguel, Portugália
A magyartól leginkább eltérő kultúra, amivel találkoztam
Talán a grúz. Az lepett meg, hogy mennyire vallásosak ott az emberek. Ahogy elhaladnak egy templom mellett, már vetik is a keresztet. Ja, meg a vezetési stílusuk is eltér egy csöppet :D Ott nincs útjelzőlámpa, se zebra, se szabályok (na jó, azok lehet, hogy vannak, csak senki nem tartja be)
A legkellemesebb emlék
Ilyen rengeteg van, de arra nagyon szívesen emlékszem vissza, amikor 2014 augusztusában megérkeztem Portóba. Már sötét volt, mire odaértem a hostelemhez. Szinte semmit nem láttam még a városból, csak a metró kijárattól 100 métert gyalogoltam, viszont az alatt is csak ámultam és bámultam, hogy milyen csodálatos csempedíszítéssel vannak kirakva az épületek. Este pedig a sirályok hangjára aludtam el.
A legkedvesebb város
Lisszabon, Barcelona, Portó. Bármikor indulnék vissza bármelyikbe.
A legkedvencebb ország
Portugália
A legunalmasabb ország
Lettország és Litvánia
A legabszurdabb történet
Ahogy Nápolyból eljutottunk Agerolába az egyik barátnőmmel...Ez nagyon komoly story volt, de nem írom le még egyszer, mert már egyszer megtettem itt. Na meg az is vicces volt, amikor Ischián ülünk egy bár előtt a sámlin és várjuk a buszt és egy részeg olasz csövessel arról diskurálunk, hogy ki volt a legelső magyar író. Szerinte Charles Bukowsky. Szerintünk pedig nem.
A legelső stoppolásos élményem
Épp Szicíliában, azon belül is Taorminában voltam. Reggel töltöm a vizes üvegem, majd azt veszem észre, hogy mellettem mintha magyarok lennének. Leszólítottam őket, majd kiderült, hogy ők stoppal járják be a szigetet. Aznap két kis faluba akartak elmenni, ahol a Keresztapát forgatták. Felajánlották, hogy csatlakozzak hozzájuk, én pedig örömmel csatlakoztam is. Jó kis story lett ez is. Erről pedig itt írtam.
A legelső egyedül stoppolásos élményem
Dél-Portugáliában, Albufeirából próbáltam eljutni Portimaoba. Először egy német férfi és a fia, majd egy brazil férfi vett föl. Habár csak Armacao de Peráig jutottam stoppal, de örültem, hogy sikerült leküzdeni a félelmem. Pár héttel később már Sao Miguelen stoppoltam egyedül, ahol utaztam tehenésszel, német turistákkal, helyi közalkalmazottal, helyi építőmunkással, portugál idős házaspárral, bankigazgatóval és egy lisszaboni sráccal.
A legkisebb ország, ahol jártam
Vatikán. A második legkisebb pedig Monaco.
A legelső egyedül stoppolásos élményem
Dél-Portugáliában, Albufeirából próbáltam eljutni Portimaoba. Először egy német férfi és a fia, majd egy brazil férfi vett föl. Habár csak Armacao de Peráig jutottam stoppal, de örültem, hogy sikerült leküzdeni a félelmem. Pár héttel később már Sao Miguelen stoppoltam egyedül, ahol utaztam tehenésszel, német turistákkal, helyi közalkalmazottal, helyi építőmunkással, portugál idős házaspárral, bankigazgatóval és egy lisszaboni sráccal.
A legkisebb ország, ahol jártam
Vatikán. A második legkisebb pedig Monaco.
Ahol a legtöbb pénzt veszítettem
A már említett 2014 februári közép-olasz utam alatt a Cinque Terrénél blicceltem bliccelni próbáltam a vonaton, ami 50 eurómba fájt.
Ahol a leginkább mogorvának találtam a helyieket
Montenegróban.
Ahol a legkedvesebbek a helyiek
Grúzia, Horvátország, Portugália, Barcelona, Kijev, Dél-Franciaország, Bosznia
A legérdekesebb ember, akivel találkoztam
Wei, a kínai világutazó. Vele készítettem is egy interjút, ami itt olvasható.
Ahol a legegyszerűbb volt Couchsurfingelni
Lengyelországban. A lengyelek válaszoltak, illetve fogadták el legnagyobb arányban a requesteimet.
A legdrágább hotel, ahol megszálltam
Amikor Madeirára mentem, a rossz szélviszonyok miatt nem tudott leszállni a gépem, úgyhogy vissza kellett fordulni Lisszabonba, ezért az Easyjet elszállásolta az utasait egy 5 *-os szállodában. Ezt a story-t itt írtam le.
Ahol a legegyszerűbb volt Couchsurfingelni
Lengyelországban. A lengyelek válaszoltak, illetve fogadták el legnagyobb arányban a requesteimet.
A legdrágább hotel, ahol megszálltam
Amikor Madeirára mentem, a rossz szélviszonyok miatt nem tudott leszállni a gépem, úgyhogy vissza kellett fordulni Lisszabonba, ezért az Easyjet elszállásolta az utasait egy 5 *-os szállodában. Ezt a story-t itt írtam le.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!