Jöhetett a második kirándulás, aminek a programja Cetinje, Montenegró ex-fővárosa és a Lovcen Nemzeti park volt. Erre a túrára már egy másik helyi utazási irodával mentem, az ára pedig 17 euró volt és szintén nem kaptam róla számlát. Dettó ugyanaz a helyzet, mint tegnap a kanyonos út, hogy egyedül, autó nélkül elég nehezen tudtam volna a nemzeti parkba eljutni, úgyhogy számomra megért ennyit.
Ahogy elhagytuk Budvát és a hegyek felé tartottunk, megálltunk pár percre, hogy megnézzük a panorámát.
Az első állomás Cetinje, azon belül is a Szent Péter kolostor volt, melynek kápolnája a 15.századból származik. A kolostorban montenegrói uralkodók sírhelyei is megtalálhatóak.
Cetinje, Szent Péter kolostor |
Ezen az úton én voltam az egyetlen, aki nem beszélt oroszul, viszont a tegnapi úttal ellentétben az idegenvezető csaj nem feledkezett meg rólam. A szabad program idején meghívott egy kávéra a főtér egyik kávézójába és egy kicsit beszélgettünk. Nagyjából velem egy idős volt, könyvelőnek tanul, nyáron pedig a turizmusban dolgozik. Ilyenkor szinte minden napja munkával telik és alig van szabad ideje, még a barátaival se nagyon tud találkozni. Szereti az idegen nyelveket, hobbiból elkezdett görögül tanulni. Egyébként ő is szeret utazgatni és szereti alaposan megismerni azt az országot, ahova éppen utazik. Ja meg azt is mondta, hogy én vagyok az első magyar, akivel idáig találkozott, aki tud angolul. Erre válaszoltam neki, hogy ugyanezt gondolom a montenegróiakról.
Cetinje után a Lovcen Nemzeti Park volt a következő megálló. Sajna az időjárás nem kedvezett, eléggé felhős volt az ég, így nem láttunk el nagyon messzire, de így is szép volt a környező táj.
Visszafele úton pedig a Kotori-öbölre nyíló csodálatos panorámát nézhettük meg a hegyekből, amiről egyébként láttam már előtte is képeket az interneten és igazából csak ez miatt jelentkeztem erre az útra, mert meg szerettem volna nézni élőben is. Hihetetlen gyönyörű az a kilátás, ezért már megérte ide jönni. Maradtam volna még ott egy fél órát csak bámulni ki a fejemből...
Kotori-öböl |
Ez csak egy fél napos út volt, úgyhogy délután már vissza is értünk Budvába. Először is a hostelba mentem megbeszélni, hogy akkor van-e szabad hely holnapra. Sajna nem volt, viszont a recepciós srác, Sasha tök rendes volt, átjött velem a másik hostelba megkérdezni, hogy ott van-e. Szerencsémre ott volt.
Utána beszélgettem még egy kicsit Sasha-val. Egyébként szerintem meleg volt a srác, de én ettől nem ítélek el senkit, engem nem zavar. Soha nem fogom elfelejteni azt a látványt, amikor vasalgatta az ágyneműket...alacsony, fekete hajú srác, Adidas Superstar cipő, hónaljnál kivágott fehér tank top, mellkasán csillagok tetoválva, hónalja alatt pedig egy dátum, ami kiderült, hogy anyukája születési dátuma. Na, most képzeljétek el ezt a srácot vasalni :D Nagyon komoly :D
Sasha szerb volt. Ez a második nyári szezon, amikor itt Budván a hostelban takarít, télen pedig pultos egy belgrádi discoban. Nagy party arc a srác, úgyhogy nagyon élvezi a pultos munkát, de takarítani is szeret és élvezi azt is, hogy ennyi emberrel találkozhat a hostelban és elég gyakran jár ki a vendégekkel is este bulizni.
Beszélgettünk Szerbiáról is. Érdekes volt azt hallani, hogy a szerbeknek is hasonló véleménye van az országuk szétdarabolásáról, mint a magyaroknak Trianonról. Azt mondta, hogy a szerbek azt gondolják, hogy a nyugat (Franciaország) nem szerette volna, ha egy erős hatalom van Közép-Európában, ezért az volt az érdek, hogy sok kis országot kell csinálni, akik majd elháborúzgatnak meg veszekednek magukban az etnikai kérdéseken...
Beszélgettünk még Szerbia turizmusáról is. Mondtam neki, hogy Kotorban szintén egy szerb recepciós srác volt a hostelban, aki azt mondta, hogy Szerbiában csak Újvidéket és Belgrádot érdemes megnézni. Sasha erre azt mondta, hogy akkor ez a srác biztos újvidéki lehetett, mert az északról származó szerbek gondolják csak azt, hogy délen nincs semmi. Igaza volt egyébként, mert tényleg újvidéki volt az a srác. Sasha szerint egész Szerbia szép.
Ja meg szóba került a magyar nyelv is, és Sasha említette, hogy van egy ismerőse, aki jelentkezett a magyar állampolgárságért és a meghallgatáson elvileg csak pár mondatott kellett magyarul mondania és egyébként nem olyan jó a magyarja, de simán megkapta, így sokkal könnyebben tud utazgatni, hiszen Szerbia nem tagja az EU-nak, viszont pl Oroszországba pedig a szerbeknek nem kell vízum, EU tagországok állampolgárainak meg igen.
Ja meg szóba került a magyar nyelv is, és Sasha említette, hogy van egy ismerőse, aki jelentkezett a magyar állampolgárságért és a meghallgatáson elvileg csak pár mondatott kellett magyarul mondania és egyébként nem olyan jó a magyarja, de simán megkapta, így sokkal könnyebben tud utazgatni, hiszen Szerbia nem tagja az EU-nak, viszont pl Oroszországba pedig a szerbeknek nem kell vízum, EU tagországok állampolgárainak meg igen.
Este pedig a hostelban találkoztam egy-két emberrel, akikkel szintén jót beszélgettünk. Volt egy szlovák és egy kínai srác, akik Albániában találkoztak egy hostelban, majd elhatározták, hogy együtt utaznak tovább Montenegróba. Rajtuk kívül volt még 2 angol srác, akik szintén érdeklődve kérdezgettek tőlük Albániáról. Mondtam, hogy én meg holnap megyek majd Albániába, de csak egy napos kirándulás során. Erre megszólal az egyik angol srác: Albánia az új Spanyolország...mindenki oda akar menni! Elég viccesen jött ki, jót nevettünk rajta :D Majd jött egy új-zélandi pár, akik éppen egy 8 hónapos utazáson vannak Európában kb 2-3 hónapja. Tájföldön keresztül érkeztek először Törökországba, majd az után Bulgáriát és Macedóniát nézték meg. Montenegróba pedig Albánián keresztül érkeztek. Na, ekkor jót röhögtünk, hogy tényleg Albánia az új Spanyolország :D
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tetszett a bejegyzés? Akkor kövess a Facebookon is, hogy ne maradj le a friss bejegyzésekről.