Mielőtt belekezdek az egy hónapos olaszországi és balkáni utazásom alatt történt események és az élményeim ismertetésébe, először röviden összefoglalom az utazás háttértörténetét.
2014. első felében Erasmus tanulmányaimat töltöttem Olaszországban, Anconában. A tanulmányokat az egyetem ösztöndíjjal támogatta, viszont azt tudni kell erről az összegről, hogy általában nem fedezi az összes felmerülő költséget. Mivel levelező tagozatos voltam, ezért az ösztöndíj előtt fő állásban dolgoztam, így indulás előtt szerencsére valamennyi pénzt félre tudtam tenni. Olaszország előtt még úgy gondoltam, hogy a félretett pénzemet kint majd teljesen föl fogom élni, de ahogy múlt az idő és egyre inkább érezhető közelségbe került a nyár, tudatosult bennem, hogy nem sokára már semmilyen kötelezettségem nem lesz, se iskola se munkahely felé. Ekkor kezdtem el gondolkozni azon, hogy nem kéne elköltenem az összes pénzem, hiszen nem lenne jó egész nyáron otthon ücsörögni pénztelenül. Akkoriban olvastam az alábbi blogposztot is, melyből a következő mondaton megragadt a szemem:
Mivel tudtam, hogy bevételem az Erasmus alatt illetve közvetlen utána elég valószínű, hogy nem lesz, ezért a már rendelkezésemre álló pénzzel kell úgy bánnom, hogy abból valami utazást ki tudjak hozni a nyár folyamán. Meg is fogadtam a fenti tanácsot és lefoglaltam pár repülő- és buszjegyet augusztusra egy 2,5 hetes utazásra (Dél-Franciaország, Portugália, Andalúzia) és 1 hét Grúziára novemberre, így tényleg meg lett a motiváció, hogy ezután ügyesen gazdálkodjak a pénzemmel.
Én egy kicsit furcsán csináltam eddig. Amikor lett elég pénzem, vettem egy repjegyet és utána elkezdtem összeszedni a költőpénzt. (http://www.backpacker.hu/hogy_van_penzem_ennyit_utazni/).
Mivel tudtam, hogy bevételem az Erasmus alatt illetve közvetlen utána elég valószínű, hogy nem lesz, ezért a már rendelkezésemre álló pénzzel kell úgy bánnom, hogy abból valami utazást ki tudjak hozni a nyár folyamán. Meg is fogadtam a fenti tanácsot és lefoglaltam pár repülő- és buszjegyet augusztusra egy 2,5 hetes utazásra (Dél-Franciaország, Portugália, Andalúzia) és 1 hét Grúziára novemberre, így tényleg meg lett a motiváció, hogy ezután ügyesen gazdálkodjak a pénzemmel.
Ahogy csak tudtam megpróbáltam odafigyelni a költéseimre, majd ahogy jött az Erasmus vége rájöttem, hogy még több pénzem maradt, mint amire számítottam, avagy másképp fogalmazva kevesebb pénzt költöttem el, mint ahogy terveztem, így még a 2,5 hetes augusztusi kirándulás előtt is el tudok menni valahova.
Erre a két fent említett útra belőttem egy költségvetést, majd kiszámoltam, hogy ezen felül még mennyi pénzem maradt. Az biztos volt, hogy pár héten keresztül ki kell, hogy tartson ez a fennmaradó összeg.
OK. Még több utazás, de merre is kéne menni?
Az olaszországi tanulmányaim vége fele már úgy voltam, hogy ennyi Olaszország szép volt, jó volt, de most már megnéznék valami újat is. Május végén haza kellett mennem Magyarországra, majd július 9-én és 16-án még papírmunkákat és adminisztrációs ügyeket kell elintéznem Anconában, tehát ha tetszik ha nem, vissza kell menni Olaszországba.
Erre a két fent említett útra belőttem egy költségvetést, majd kiszámoltam, hogy ezen felül még mennyi pénzem maradt. Az biztos volt, hogy pár héten keresztül ki kell, hogy tartson ez a fennmaradó összeg.
OK. Még több utazás, de merre is kéne menni?
Az olaszországi tanulmányaim vége fele már úgy voltam, hogy ennyi Olaszország szép volt, jó volt, de most már megnéznék valami újat is. Május végén haza kellett mennem Magyarországra, majd július 9-én és 16-án még papírmunkákat és adminisztrációs ügyeket kell elintéznem Anconában, tehát ha tetszik ha nem, vissza kell menni Olaszországba.
Végül arra jutottam, hogy egy Balkán trip ötlet lenne a legkézenfekvőbb, mivel Anconából könnyen át tudok utazni hajóval Horvátországba, az Adria túl oldaláról pedig szinte bárhonnan könnyedén haza lehet jutni Magyarországra, ezért nem is kell majd semmit tervezgetni, egyszerűen csak akkor hazamenni, amikor úgy látom, hogy már csak annyi pénzem van, ami majd az augusztusi és a novemberi kirándulásomra lesz elég.
Az 1 hónapos utazás végül az alábbi útvonalat érintette:
2014 július 3-án repültem ki Nápolyba az egyik barátnőm társaságában, akitől aztán 8-án este könnyes búcsút vettem és továbbutaztam Anconába ügyeket intézni. Onnan tettem még egy kis utat Közép-Olaszországban (Perugia, Assisi, L'Aquila, Pescara, San Benedetto del Tronto), majd 16-án hajóval átutaztam Splitbe és onnan indult a még 2 hetes Balkán trip Horvátországon, Bosznián és Montenegrón keresztül.
Az 1 hónapos utazás végül az alábbi útvonalat érintette:
2014 július 3-án repültem ki Nápolyba az egyik barátnőm társaságában, akitől aztán 8-án este könnyes búcsút vettem és továbbutaztam Anconába ügyeket intézni. Onnan tettem még egy kis utat Közép-Olaszországban (Perugia, Assisi, L'Aquila, Pescara, San Benedetto del Tronto), majd 16-án hajóval átutaztam Splitbe és onnan indult a még 2 hetes Balkán trip Horvátországon, Bosznián és Montenegrón keresztül.
Amikor elindultam, akkor még nem tudtam pontosan, hogy majd mikor is fogok haza érni. Azért is esett a választásom a Balkánra, mivel azt hittem, hogy az egy olcsó régió és akár augusztus közepéig utazgathatok. Végül ez nem teljesen így alakult, egy kicsit hamarabb, augusztus 3-án érkeztem haza, mivel a Balkán, legalábbis az Adriai-tengerpart nem is olyan olcsó, mint ahogy én azt gondoltam, mivel körülbelül annyit költöttem egy nap, mint pl Olaszországban.
Azt viszont kétség nélkül állíthatom, hogy egy feledhetetlen 1 hónapot tölthettem Olaszországban és a Balkánon. 1,5 év utazás után most jutottam el arra a pontra, hogy kitapasztaltam, hogyan élvezem leginkább az utazást, mégpedig terv nélkül, szabadon. Ezzel az utazással egy álmom vált valóra, hogy kicsit hosszabb távon úton lehettem. Habár 1 hónap még nem számít annyira hosszúnak, de már kellően hosszú volt ahhoz, hogy megtapasztalhattam milyen lehet egy több hónapon keresztül tartó utazás, amit egyébként majd az elkövetkezendő pár éven belül meg szeretnék lépni valahova Európán kívülre. Ebben a tervben idáig nem nagyon mertem hinni, de az 1 hónapos utazásom hatására már egyre inkább biztos vagyok benne, hogy ez egyszer meg fog valósulni.
Habár az Erasmus alatt is több hónapig voltam külföldön, viszont nem voltam folyamatosan úton, tehát azt inkább külföldön élésnek nevezném, mint hosszú távú hátizsákos utazásnak.
Azt viszont kétség nélkül állíthatom, hogy egy feledhetetlen 1 hónapot tölthettem Olaszországban és a Balkánon. 1,5 év utazás után most jutottam el arra a pontra, hogy kitapasztaltam, hogyan élvezem leginkább az utazást, mégpedig terv nélkül, szabadon. Ezzel az utazással egy álmom vált valóra, hogy kicsit hosszabb távon úton lehettem. Habár 1 hónap még nem számít annyira hosszúnak, de már kellően hosszú volt ahhoz, hogy megtapasztalhattam milyen lehet egy több hónapon keresztül tartó utazás, amit egyébként majd az elkövetkezendő pár éven belül meg szeretnék lépni valahova Európán kívülre. Ebben a tervben idáig nem nagyon mertem hinni, de az 1 hónapos utazásom hatására már egyre inkább biztos vagyok benne, hogy ez egyszer meg fog valósulni.
Habár az Erasmus alatt is több hónapig voltam külföldön, viszont nem voltam folyamatosan úton, tehát azt inkább külföldön élésnek nevezném, mint hosszú távú hátizsákos utazásnak.
Ezt a kis bevezetőt szántam ehhez az úthoz, amit majd a következő bejegyzésekben fogok bemutatni, napról napra.
A témához kapcsolódó bejegyzés:
Az utazás első napjai Nápolyban, Ischián és Caprin
Frissítés:
Ezt a bejegyzést 2014 nyarán írtam. Most nem sokára vége lesz a 2015-ös évnek és épp azon dolgozok, hogy a fent említett álmom (több hónapon keresztüli utazgatás valahol a világban) valóra váljon.
Mindenkinek csak azt tudom tanácsolni, hogy higgyetek az álmaitokban. Habár sok esetben sokáig kell küzdeni, dolgozni, mire eléri a céljait az ember, de csak arra kell gondolni, hogy ez a szenvedés majd egyszer igenis megtérül.
Lehet, hogy most unalmas bemenni a melóba, de gondolj arra, hogy szépen lassan mész a céljaid felé és ha majd elérted, milyen jó lesz a világ valamelyik egzotikus pontján kókuszlevet kortyolgatni a tengerparton...
A témához kapcsolódó bejegyzés:
Az utazás első napjai Nápolyban, Ischián és Caprin
Frissítés:
Ezt a bejegyzést 2014 nyarán írtam. Most nem sokára vége lesz a 2015-ös évnek és épp azon dolgozok, hogy a fent említett álmom (több hónapon keresztüli utazgatás valahol a világban) valóra váljon.
Mindenkinek csak azt tudom tanácsolni, hogy higgyetek az álmaitokban. Habár sok esetben sokáig kell küzdeni, dolgozni, mire eléri a céljait az ember, de csak arra kell gondolni, hogy ez a szenvedés majd egyszer igenis megtérül.
Lehet, hogy most unalmas bemenni a melóba, de gondolj arra, hogy szépen lassan mész a céljaid felé és ha majd elérted, milyen jó lesz a világ valamelyik egzotikus pontján kókuszlevet kortyolgatni a tengerparton...
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!
.jpg)
