Folytatódik a boldogság, pénz és az utazás közötti összefüggések boncolgatása. A második részben Zita és Árpi, a Földet körbebicikliző házaspár fejti ki erről a témáról a véleményét.
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én, ha egy utazós blogba ütközök, az első dolgom a bemutatkozás elolvasása. Ki írja a blogot, mi célból utazik, mit lehet tudni róla. Amikor a 360° bringa blog "rólunk" fülét lenyitottam és elolvastam a "mondanivalóink" bejegyzést, egyből megállapítottam, hogy ez nem egy tipikus utazós blog lesz. Itt tényleg egy üzenet van az utazás mögött, azon felül, hogy céljuk 40.000 lebiciklizett km megtétele és nyilván megismerni a világot. Három fontos tényezőre hívják fel a figyelmet, a család szerepére, a kerékpározás megszerettetésére és a fenntartható fejlődés tudatosítására.
Zita és Árpi 2011 nyarán indult el a nagy utazásra. Jelenleg több, mint 30 meglátogatott országnál, 33000 lebiciklizett km-nél és megszámlálhatatlan élménynél tartanak. Útvonaltérkép itt.
De vajon hogyan finanszírozzák a 3,5 éve tartó utazásukat? Van összefüggés a pénz és a boldogság között? Lehet pénzt keresni utazás közben is? Ezekre a kérdésekre derül fény az alábbi bejegyzésben.
Boldogság és pénz. Vajon van összefüggés e kettő között?
Természetesen van. Annyira azért mi sem vagyunk idealisták, hogy azt állítsuk, hogy nincs, de azért ez a dolog nem ilyen fekete-fehér. Fogalmazzunk úgy, hogy a pénz sok kaput kinyit, köztük olyanokat is, amelyek mögött olyan dolgok vannak, mint például egy kerékpár, egy utazás, egy eszköz, amivel elérhetőek a céljaink – ami végül boldogsághoz vezet. De a kapuk száma manapság közelít a végtelenhez, ezért akinek pénze van és látja ezeket a kapukat, nagyon alaposan és tudatosan meg kell fontolnia, miket választ, mert nem mindegyik kapu visz jó útra minket. Szóval a pénz önmagában még koránt sem boldogít, de lehetőséget biztosíthat a boldogságra, ha ügyesen használjuk.
Azoknak, akiknek kevesebb adatik meg az anyagi javakból, ők manapság már kevesebb kaput látnak a boldogságra, mert egyre inkább elanyagiasodik a világunk. (Pedig egyes elméletek szerint kevesebb választási lehetőséggel boldogabbak az emberek.) Ezért sokan képesek vagyunk megkeseredni és bár még pénz nélkül is rengeteg kapu marad a boldogsághoz, nem látjuk meg őket, mivel minden időnket és figyelmünket azzal töltjük ki, hogy több pénzünk legyen.
Mindenki számára nyitva álló kapu például a közösség, barátságok, a természet csodálata és szeretete, dolgaink, élményeink megosztása a szeretteinkkel. Valószínű ezért van az, hogy az anyagiakban szűkösebb társadalmak polgárai általában sokkal megosztóbbak, segítőkészebbek és barátságosabbak többek között velünk is. Persze ez egy sztereotípia, mert a tehetősebb országokban is találkoztunk rengeteg, anyagiakban is gazdagabb de közben odaadó, kedves emberekkel. Összefoglalva tehát a boldogsághoz jó ha van egy kis pénze az embernek, de ez önmagában még nem elég. Ezzel gondolom nem mondtunk sok újat, azon viszont talán sokan meglepődnének, mennyire kevés pénz elég hozzá – Olvass tovább!
Mennyi pénz szükséges az utazáshoz? Lehet utazni akár pénz nélkül is? Ha igen, hogyan?
http://www.mozgasvilag.hu/kerekpar/hirek/idoutazni-is-lehet-napi-2735-forintbol – Egy kis pénz azért nem árt, pl. 2735 forintból már időutazni is lehet! Pénz nélkül is működhet a dolog, de az már nekünk is sok lenne annyira ráhagyatkozni az emberek kedvességére, hogy még az ételt is tőlük kapjuk. Arról nem is beszélve, hogy van amikor fel kell tankolni élelemből, mert egy hétig a sivatagban vagyunk – ilyenkor mindenképpen kell a pénz, hogy ételt vegyünk belőle, mert ennyi ételt nem sokan adnának csak úgy oda ajándékba.
Egy-egy matracnyi helyet éjszakára sokkal szívesebben ad bárki, és ennyit még elfogadni is könnyebb, hiszen ez anyagiakban nem fáj senkinek, cserébe viszont egy estét együtt töltünk a helyiekkel, ami mindig nagyon érdekes mindkét fél számára; mindig igyekszünk úgy viselkedni, hogy ők is olyan boldogok legyenek a történeteinkkel, mint mi a tőlük kapott szállással. Elvégre nem minden nap találkozik az ember két fekvőbringás világutazóval – ha hozzánk kopognának be, mi is vendégül látnánk saját magunkat. Tervezzük is, hogy hogyan tesszük kényelmessé majd a leendő otthonunkat minél több utazó számára. http://couchsurfing.org - http://warmshowers.org - http://workaway.info – Míg az első kettő a vendéglátást baráti, közösségi alapon képzeli el (és működteti több millió taggal!), addig utóbbival napi 4-5 óra könnyű munkáért cserébe koszt-kvártély kapható a világ legtöbb országában.
Visszatérve az eredeti kérdésre, pénz nélkül a mai világban szinte lehetetlen bármit is csinálni, de ha arra gondolsz, hogy el lehet-e indulni egy utazásra úgy, hogy kezdetben egy fitying sincs nálunk, az már más kérdés. Az ilyesmihez kell, hogy bátorsága legyen az embernek és bizalma kell, hogy legyen az emberiségben. Nepálban találkoztunk Pushkar Shahal, aki 11 évig biciklizett 150 országon át, hogy a békét hirdesse. 100 nepáli rupiát kapott induláskor az édesanyjától, ami kb. 1 dollárnak felel meg. A 11 év után ugyanazt (a még érvényes) 100 rupiást visszaadta az édesanyjának, tehát ő „pénz nélkül utazott”, róla anno itt írtunk a blogon: http://360fokbringa.hu/hu/002-asia/minden-rosszban-van-valami-j%C3%B3-3-%E2%80%93-buddha-sz%C3%BClinapja-%C3%A9s-pushkar-shah/ de valamelyik régi Képmás magazinba is készített Zita Pushkarról egy riportot. Az nem tudom, megjelent-e valaha online.
A hogyan: manapság csak egy módot látok a pénz nélküli utazásra, eladod saját magad (dolgozol) és/vagy a történetedet. Pushkart mindig nagy tömeg vette körül, és ő csak annyit kérdezett ilyenkor, hogy tud-e valaki egy kis ételt adni neki. Mindig volt valaki. Mikor Új-Zélandon ellopták a biciklijét és minden felszerelését… Á, de nem írom le kétszer, olvassátok el a fenti link alatt!
Egy másik legendás világjáró bringás, Heinz Stücke 48 évig utazott a kerékpárján. Ő volt, hogy úgy keresett pénzt, hogy néhány évente megfordult Japánban, és a saját történetét bemutató képeslapokat árult tetszőleges összegért. A japán társadalom annyira adakozó, és annyira tetszett nekik Heinz története, hogy néhány hónapnyi képeslapozásból Heinz utána évekig utazott, hiszen az évek alatt egyre több barátja lett szerte a világban, akik szintén egyre inkább megkönnyítették számára az anyagias világgal való küzdelmét. Közösség, barátságok – Ezek az értékek lassan nálunk is kezdenek többet jelenteni a pénznél.
Lehet pénzt keresni utazás közben is? Ha igen, hogyan?
Pl. így: http://www.origo.hu/utazas/azsiaesausztralia/20140409-dolgozz-es-nyaralj-uj-zelandon.html Ezzel rögtön két legyet ütöttem, ugyanis nem csak a cikk témájával lehet pénzt keresni, hanem az ilyen cikkek írásával is - az előbb linkelt, új-zélandi munkavállalásunkról szóló cikket mi írtuk.
Ezen kívül kiadtunk 3 fali naptárat is http://360fokbringa.hu/hu/tartalom/media/, ami, ha úgy nézzük, a saját történetünk, szép, használható, karácsonyi ajándéknak ideális köntösbe csomagolt változata, volt vele munka bőven minden évben, nem csak nekünk, hanem otthon a családunknak is, de úgy érezzük megérte, mert alkotni mindig jó, pláne, ha a visszajelzések alapján abban sokan örömüket lelik.
Ez a három dolog, illetve a képeslapok http://360fokbringa.hu/hu/postcard/, amelyekből már több mint 400-at küldtünk szét a nagyvilágba a 3 év és 8 hónap alatt – ezek a dolgok adják ki a bevételeink java részét. Utóbbi szintén adomány alapú, mi a honlapon csak annyit kérünk, hogy aki kér tőlünk lapot (saját magának, vagy valaki másnak címezve), az küldje el a bélyeg és a lap árát, vagy ha úgy gondolja, akkor picit többet, mi majd jól megesszük és letekerjük a különbözetet. Nincs rá energiánk követni, hogy ki mennyit, vagy hogy egyáltalán küld-e képeslapra valót, de a mérleg pozitív és már e téren is vannak szép történeteink: óvodások rajzversenyére küldtünk gratuláló lapot, szerelmespároknak, a feleség kérésére a motiválandó férjének, születésnapokra, sőt volt olyan is, hogy egy könyvcímet kértek képeslapon, de mivel volt otthon pluszpéldányunk a könyvből, végül magát a könyvet küldtük el a lap helyett. Volt nagy meglepetés és öröm, mi pedig újra megtapasztalhattuk, hogy adni jó!
Önmagukban egyik fent felsorolt forrás sem lenne elegendő, de így együtt havi átlagban már majdnem kitesznek két magyar minimálbért, ami számunkra már elég ahhoz, hogy folytatni tudjuk az utazásunkat. Kezdetben egy alsó-közép kategóriás autó árával indultunk útnak, de az a pénz 2-2,5 év után teljesen leapadt. Hála az égnek, illetve a szorgosságunknak, akkor már voltak megtakarításaink az útról is. Amit pedig cserébe kapunk ettől az úttól, az pénzben már nem mérhető, egyszóval életünk legjobb befektetése ez az utazás.
Köszönöm szépen Zitának és Árpinak a kérdéseimre adott tartalmas válaszokat és persze az arra ráfordított időt. További jó utat és sok szép élményt kívánok nekik az út hátralévő részére is!
Képek forrása: 360° bringa Facebook oldala
Kíváncsi vagy, hogy mit gondol ugyanerről a témáról a sárga ruhás lány? Akkor olvass tovább itt.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!
.jpg)
