Ezért érnek később az izraeli fiatalok

Utazás során nem csak a helyi kultúrával ismerkedhetünk, hanem más utazókkal való találkozás esetén egyéb országokról is megtudhatunk egy-két érdekességet. Így történt az, hogy a romániai kirándulásom alatt egy kis ízelítőt kaptam az izraeli kultúrából is.

Izraelben később "érnek" a fiatalok

Szinte egy teljes napot közös kirándulással töltöttem egy izraeli párral, úgyhogy út közben volt időnk egymást és egymás kultúráját kicsit jobban megismerni. Először csak általánosságokról beszélgettünk, például ki mivel foglalkozik otthon. Miután elmondtam nekik, hogy én 24 éves vagyok és mester képzésre járok, akkor nagyon meglepődtek. Mondtam, hogy mivel Magyarországon nincs kötelező sorkatonai szolgálat, ezért nálunk teljesen normális, ha valaki 24 éves korára egyetemi végzettséget szerez. Megtudtam, hogy Izraelben mindenkinek kötelező a katonai szolgálat, nincs kibújási lehetőség. A lányoknak 2, a fiúknak pedig 3 év kötelező, de akik jól teljesítenek, azok maradhatnak tovább is. A kötelező szolgálat alatt nem jár fizetés, csak egy minimális összeg kb. 100 euró/hó. 

Izraelben a katonaság után a fiatalok általában elmennek 1 évet dolgozni például egy étterembe, majd az ott összegyűjtött pénzből utazgatnak, világot látnak és csak a hazaérkezésük után kezdik el az egyetemet. Mindketten idősebbek voltak nálam, a lány 26 éves és 1 éve fejezte be a főiskolát, a srác pedig habár 27 év körüli volt, de még csak az alapszakos tanulmányai végén járt.

Azt is elmagyarázták, hogy miért van szükség a sorkatonaságra. Mivel Izrael csak arab országokkal, tehát ellenséggel van körülvéve, ezért fel kell készülniük az országuk megvédésére.

Bal oldalon az izraeli lány, jobb oldalon pedig én

Izraeli gazdasági helyzet

Érdekes volt az is, hogy megkérdezték tőlem, hogy nálunk Magyarországon milyen közlekedési eszközökkel szállítják a termékeket ki illetve be az országba. Míg nálunk a szárazföldi közlekedés teszi ki a legnagyobb részét az import illetve export termékek szállításának, addig Izraelben a már előbb is említett szomszédos országokkal való kedvezőtlen kapcsolat miatt az árukat többnyire légi úton szállítják. 

Beszélgettünk még arról is, hogy mi a húzóipar Magyarországon illetve Izraelben. Náluk a gyógyszergyártás és a high-tech teszi ki a GDP legnagyobb részét.

A zsidó állam múltja

A zsidók a Római Birodalom idején hagyták el Izraelt, majd szétszéledtek a világban. A világháborúk időszakában kialakult zsidóüldözés miatt visszatérek az egykori országukba és 1948-ban megalapították Izraelt. Az új országot a világ egyik része elismerte, a másik fele, többnyire az arab országok, pedig nem kezelik hivatalos államként. Azokba az országokba, melyek nem ismerték el a zsidó államot (pl. Indonézia, a közel-keleti és az észak-afrikai országok) izraeli állampolgárok be sem utazhatnak. 

A történelem során amikor szétszéledve éltek a zsidók a világban, a helyiek nem engedték meg nekik a földek birtoklását és művelését, ezért az ország megalapítása után minden földműveléssel kapcsolatos tudást saját maguknak kellett elsajátítani. 

Később az erdélyi ismerősünk mondta, hogy a héber nyelv Krisztus után már halott nyelvnek számított, majd Izrael megalapítása után felújították és már ezt az új hébert tanították a gyerekeknek. A mai fiatalok már nem beszélik azt a nyelvet, ahonnan az őseik származnak. Ennek a párnak egyébként itt Romániában éltek a nagyszüleik, ezért is választották ezt az országot úti céljukként.

A barcarozsnyói várnál

Árak, étkezési szokások, ünnepek

Kérdezősködtem még az ottani árakról is. Azt válaszolták, hogy Izrael egyáltalán nem számít olcsó országnak. Szinte minden termék jóval drágább, mint Romániában.

Arra is kíváncsi voltam, hogy mitől függ, hogy egy étel kóser-e vagy sem. Erre pedig azt a választ kaptam, hogy több mindentől függ. Először is meg van határozva, hogy milyen állat húsa lehet kóser, továbbá az is, hogy milyen módon kell levágni.

Beszélgettünk még a nemzeti ünnepekről is. Ők épp akkor (szeptember vége) ünnepelték a zsidó új évet, ezért 3 hetes ünnep volt az országban. Náluk egyértelműen nincs karácsony, továbbá a heti pihenőnap vasárnap helyett szombatra esik.

Az erdélyi illetve szászföldi utazási beszámolóim itt, itt és itt olvashatóak.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!