Couchsurfing Anconában

Az utazás előző napjairól, az Amalfi-part két gyönyörű településéről, Positanóról és Ravellóról itt írtam.

7. nap: Ancona

Az Amalfiból tartó hosszú út után hajnali 1-2 óra körül érkeztem meg anconai hostomhoz, Marijehez és olasz barátjához, Lucához.

Ezért is volt már kicsit sok fél év Olaszországban élés után az olaszokból...

A busz a vasútállomás mellett tett le, ahonnan még fél órát kellett volna gyalogolnom a lakásukhoz, ami egyébként nem is jelentett volna gondot, ha nem lettem volna hulla fáradt és egyébként se akartam tovább húzni az időt, így végül taxival mentem. Pont kifogtam egy suttyó taxisofőrt, aki vágta a pofákat annak ellenére is, hogy olaszul próbáltam beszélni hozzá. Nagyon nem kedvelem ezt a hozzáállást és az a baj, hogy nem ez volt az első eset, amikor ezt tapasztaltam olaszoktól. Figyeljen oda basszus, ha angolul mondanám még ennyit se értene... Az pedig csak hab volt a tortán, hogy a kb. 2-3 km-es útért 20 eurót akart elkérni tőlem a taxis. Reklamáltam is, hogy miért ennyi, majd elkezdett magyarázkodni a tarifáról, végül kinyögte, hogy akkor legyen 15. Jó, az árat letisztázhattam volna már a beszállásnál, de csak ez a taxi állt a vasútállomásnál. Egyébként kb. 10 eurós viteldíjra számítottam.

Couchsurfing egy holland olasz párosnál

Fura volt Anconában Couchsurfingelni azután, hogy ott laktam pár hónapot, hiszen idáig csak olyan helyeken Couchsurfingeltem, ahol még nem jártam előtte. Amikor hostot kerestem, bele is írtam a felkérésekbe, hogy ismerem a várost, csak olyan problémám van, hogy abban az időben, amikor érkezem már nincs nyitva az egyetlen anconai hostel recepciója, így nem nagyon tudok hova menni.

Úgy voltam vele, hogy ha már Couchsurfingelek, akkor két éjszakára küldök felkérést, mivel aki csak egy napot maradna, az általában az ingyen szállásra hajt. Egynél több nap esetén pedig több idő van a hosttal közös programokat szervezni, így jobban meg lehet ismerni egymást.  

Marije fogadott hajnalban, amikor megérkeztem, a barátja már aludt. Gyors megmutatta a külön szobát, ahol aludni fogok és megbeszéltük, hogy hánykor kelljek fel. 

Reggel találkoztam először Lucával, Marije barátjával, aki ékszertervezőként dolgozik. Már a kinézetéről illetve az öltözködési stílusáról megmondtam volna, hogy valamilyen művészettel foglalkozik. Nagyon aranyosak voltak. Csináltak nekem is reggelit, házi baracklekváros pirítóst, én pedig átadtam az ajándékomat, az otthonról hozott Tibi csokit és dunakavicsot. A macskanyelvet is nekik szántam, viszont azt útközben elajándékoztam a srácnak, aki elvitt minket Agerolába, ezért azt terveztem, hogy később veszek még 2 üveg bort is nekik.

További ötletek és információk a Couchsurfingről: 
http://www.hobbimazutazas.hu/2015/11/hogyan-mukodik-couchsurfing.html

Délelőtt elintéznem egy-két adminisztrációs jellegű ügyet az egyetemen, délután pedig Marijeval elmentünk sétálni a Passettóhoz. Kiderült az is, hogy Marije és a húga 3 hetes hátizsákos utazást tettek Magyarországon, amikor nem csak a fővárost, de több vidéki várost is meglátogattak. Még pár magyar szóra is emlékezett. Ő Hollandiában óvónéniként dolgozik. Sikerült elintéznie egy 3 hónapos fizetetlen szabit a munkáltatójával, hogy addig is együtt lehessen Anconában a barátjával, mivel  a távolság miatt egyébként csak egy-két havonta tudnak találkozni. Lucával a CS-en ismerkedtek meg, amikor Marije hostolta őt hollandiai utazása alatt. 

Este megittuk Marijeval az egyik üveg bort, amit délután vettem, utána pedig tésztát főztünk vacsorára. Este kimentünk még hármasban a Piazza del Papara meccset nézni, hiszen pont akkor játszották a holland-argentin vb döntőt. Elég uncsi meccs volt és ki is kaptak a hollandok. 

Ancona legszebb része, a Passetto

Az anconai tengerpart

Aznapi költéseim:

• 0,5 euró: kávé
• 5,63 euró: 2 üveg bor ajándékként 
• 2.5 euró: kaja a menzán

8. nap: Az anconai kikötő

Délelőtt újból adminisztrációs ügyeim voltak az egyetemen, majd utána elsétáltunk Marijeval a kikötőbe, hogy átvegyem a jegyem a 16-án este Splitbe induló hajóra, mivel online csak a foglalást lehet elintézni. Mikor odaértünk kiderült, hogy tök feleslegesen jöttünk le, mivel a jegyet csak a hajó indulásának napján állítják ki. 

Aznap épp egy csütörtöki nap volt, Marije pedig úgy hallotta, hogy csütörtök reggelente a helyi halászok halpiacot tartanak a kikötőben, úgyhogy ha már ott voltunk, akkor megnéztük azt is. A hír igaz volt, a halászok kis halászhajókból árulták a frissen kifogott halakat és rákokat.

A kikötőből visszafele sétálva beszélgettünk egy kicsit Hollandiáról is. A legtöbb embernek Hollandiáról a fű és a prostituáltak jut eszébe. A sienai nyelvtanfolyamról megismert holland ismerősömnek is ugyanaz volt a véleménye, mint Marijenek, hogy a hollandok körében nem is gyakori ezeknek az élvezeti eszközöknek a használata. A hollandok úgy gondolják, hogy tiltással nem lehet megoldani ezeket a problémákat, hanem csak legális keretek között tudnak valamennyi kontrollt tartani a drogok és a prostitúció fölött. 

Délután szintén adminisztrációs dolgom volt, majd ahogy végeztem visszamentem Marijehoz elbúcsúzni. Utána átmentem még egy kicsit az Erasmusos ismerősökhöz, akik később kikísértek a vasútállomásra a Perugiába tartó vonatom elé. 

Halászok árulják a frissen fogott halat Anconában

Aznapi költéseim:

• 1,25 euró: reggeli a szupermarketből
• 5 euró: ebéd a menzán
• 10,75 euró: vonatjegy Ancona-Perugia
• 1,5 euró: buszjegy Perugiában
• 1 euró: sör Perugiában

Hasznos linkek:

Autóbusz Nápoly és Ancona között: http://www.romamarchelinee.it/?strLang=en
Couchsurfing: https://www.couchsurfing.com/
Olasz vasutak: http://www.trenitalia.com/tcom-en

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A beszámoló folytatása Perugiáról itt olvasható.

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess a Facebookon is!