Olasz vs magyar kulturális- és életvitelbeli különbözőségek

Az előző bejegyzésben összehasonlítottam az olaszországi megélhetési költségeket, most a kulturális- és életvitelbeli különbözőségeket fogom összeszedni. 

1, az idő szerepe

Az olaszok egyszerűen képtelenek előre tervezni. Szerintem az ő kultúrájukban nem igazán jelentős az idő szerepe. Nem tudják megmondani, hogy mikorra lesz kész az elromlott mosógép. Nem tudnak pontosan megérkezni egy találkozóra és úgy általában az életben sem sietnek sehova.

Emlékszem Sienában a nyelvtanfolyamon feljött a téma, hogy az olasz fiatalok milyen sokáig maradnak otthon a szülőkkel. Erre a tanárnő azt mondta, hogy gazdasági megfontolásból. Mivel Olaszországban nagyon nehéz munkát találni, ezért a fiatalok addig laknak otthon, amíg nem lesz saját keresetük, hiszen sokkal olcsóbb egy háztartást fenntartani, mint kettőt és ez akár évek kérdése is lehet. Az egyik anconai ESN-es fiú mondta, aki gépészmérnökként végzett, hogy ő 1,5 évig keresett munkát és nem csak a környéken a saját megyéjében vagy régiójában, hanem egész Olaszországban. Nálunk a friss diplomás mérnökök pár hónap alatt munkát találnak és nem is kell olyan messzire menniük. Akkor milyen lehet egy képzetlen dél-olasz faluban élő fiatalnak vagy akár egy friss diplomásnak a helyzete?

Kicsit elkanyarodtam a témától, de a lényeg, hogy nem kell szidni az olaszokat, hogy mindig elkésnek meg nem tudnak tervezni, ez egy más kultúra. Ők pedig a németekre mondják, hogy az egy furcsa népség, nem tudják élvezni az életet, mert mindig az idővel foglalkoznak. 

2, bürokrácia

Mi magyarok nagyon sokat panaszkodunk, hogy jaj fél órát kellett várni a postán, ilyen meg olyan papírokat kell elintézni és ráment fél nap. Az olaszországi tartózkodásom alatt habár nem volt sok elintézni valóm, de amikor volt örültem volna, ha úgy mennek a dolgok, mint itthon. Kétszer adtam fel képeslapokat a postán, egyszer Sienában, egyszer pedig Palermóban. Sienában kb 40 percet vártam, amikor kiderült, hogy rossz gombot nyomtam meg, mehettem vissza majd megint vártam egy fél órát, mire újra sorra kerültem. Palermóban szó szerint 1 órát vártam, és az az idő alatt 3 embert szolgáltak ki. 

Az ügyintézők nincsenek tisztában a saját feladataikkal, rendszereikkel és folyamataikkal. Sokszor felesleges köröket kell futni, mert küldözgetnek egyik embertől a másikhoz. Az egyetemen nem voltak tisztában azzal, hogy az Erasmus hallgatókra más adminisztrációs szabályok érvényesek, tehát nem csak akkor lehet bejegyezni az indexbe a jegyet, amikor az ottani hallgatóknak, hanem bármikor. Ez mire kiderült jó pár órámba került. Egyik embertől mentem a másikhoz, mire valaki volt oly kedves, hogy foglalkozott a problémámmal és utánajárt.

Másik példa Hanna esete a bankban. Pénzt akart feltenni egy bankszámlára, majd közölték vele, hogy ahhoz nyitnia kell egy bankszámlát, amihez először kell egy igazolás az egyetemtől, hogy itt van lakcíme. Ezt a papírt el is intézte, az már mellékes, hogy később vette észre, hogy azt írták rá, hogy férfi. Utána megnyitotta a bankban a számlát, majd az ügyintéző felszámolt valamilyen költséget a számlához. Később egy másik ügyintéző azt mondta, hogy ezt elcseszték, mert mivel diák nem kell kifizetnie, de nem tudják visszaadni kp-ben, ezért csináltatnak neki egy bankkártyát, amiről majd le tudja szedni. Meg is kapta a bankkártyát, jóvá is írták neki az összeget, viszont levontak bankkártya nyitási tételt, amivel nem hogy pluszban lett volna a végén, hanem minuszban. 

3, az emberek hozzáállása más problémájához

Ezt úgy értem, hogy valami olyan dolgot megtenni, ami a másiknak plusz időbe, energiába telik. Sokszor mondjuk, hogy jaj a magyarok mennyire savanyodottak, mindig csak panaszkodnak, de azt mondom, hogy a magyarok 1000-szer segítőkészebbek, mint az olaszok. Persze az olasz is segít az utcán, elmondja, hogy merre kell menni vagy felveszi a stopposokat és még képes akár 1-2 km-re odébb is vinni, hogy jó helyen rakjon ki, de amikor arról van szó, hogy neki plusz munkába kerülne valami, akkor az már nem az ő problémája. 

Vegyük példának az adminisztrációt. Az én magyar Erasmus koordinátorom olyan dolgokban segített, ami egyáltalán nem is lenne a feladata. Egyszerűen mindenre van ötlete és javaslata nincs olyan probléma, amire ne tudna mondani valamit. Ezzel szemben az olasz koordinátor még a saját kötelességeivel sincs tisztában, ami nem is lenne gond, de legalább próbálna segíteni, de a végén az 1 problémából csinál 10 másikat és még hátrébb kerültem, mint voltam.

Ezért is van szerintem ilyen nagy bürokrácia, mert nem hajlandóak az olaszok a másik problémájával foglalkozni. Vagy vegyünk egy másik példát. Lerobban a vonat Magyarországon és Olaszországban. Magyarországon vissza tudod váltani a jegyet bizonyos késések esetén és igyekeznek legalább pótló buszt küldeni vagy segíteni valahogy, hiszen fizettél a szolgáltatásukért. Olaszországban ugyanebben a szituációban lehet, hogy órákat kell ülnöd a vonaton és csak annyit tudnak javasolni, hogy ha sietsz van taxi. 

4, étkezési szokások

Az olaszok egyszerűen nem tudnak elszakadni az édes reggelitől. Cornetto (olyan mint a croissant), keksz, Nutella. Tésztát szinte minden nap esznek és az a durva, hogy nem híznak el. Alig látni kövér embert. Nem gondoltam volna, hogy a magyar kaják ennyire fognak hiányozni. Próbáltunk pörköltet vagy paprikás krumplit elkészíteni ami habár finom lett, de mégse olyan, mint a hazai.

Kint nem lehet olyan alapanyagokat venni, mint itthon. Nincs sárga színű paprikájuk, nincs kígyóuborka és a hagyma és a paradicsom se olyan, mint Magyarországon. Nem esznek levest és a szupermarketben a szalámi és a kolbász is elvétve található. Vannak külön boltok, ahol lehet ilyen húsárukat venni, de eszméletlen drága. Sok salátát esznek. Náluk jellemzőbb a saláta vagy a párolt zöldség köret, ami viszont jó pont. Jó-jó az olasz konyha, de nem hónapokon keresztül. Ezt viszont nem érdemes mondani az olaszoknak, mert vérig lesznek sértve.

5, öltözködési szokások

Na ezt viszont tanítaniuk kéne a közép-európaiaknak. Magyarországon ha bemegyek az egyetemre azt látom, hogy a lányok úgy öltözködnek fel, mintha a kifutóra készülnének valamelyik divat show-n. Ezzel szemben az olasz lányok kényelmesen öltöznek és tudják váltogatni a stílusokat is. Egyik nap Nike cipő, laza gatya, melegítő a másik nap meg szép csizma, farmer, ékszerek, de soha nem öltöznek úgy az iskolába, mint ha buliba, diszkóba vagy divat show-ra készülnének. A fiúk is nagyon sokszor melegítő nadrágban vagy susogósban jönnek be a suliba vagy az utcára. Egyszerűen nem foglalkoztatja őket az, hogy mit mondanak majd mások, hogy hogyan néznek ki, hanem az épp aktuális hangulatuk szerint öltözködnek fel. Nagy plusz pont nekik.  

6, élethez való hozzáállásuk

Visszatérve a panaszkodáshoz. Nem csak mi magyarok szoktunk panaszkodni. Az olaszok is panaszkodnak. Nem egyszer volt olyan, hogy valakit leszólítottam útbaigazítást kérni, majd panaszkodás lett a végén belőle, hogy jaj milyen sok adót kell fizetnünk a pápának meg nincs munka. Csak a különbség az, hogy mi magyarok ezt úgy fogjuk föl, hogy itt a világvége, addig az olasz kipanaszkodja magát aztán kimegy a tengerpartra napozni vagy este kiül a térre beszélgetni, kártyázni és megpróbál kicsit pozitív lenni. Nem stresszelik agyon magukat, mint mi.

7, egységesség

Magyarországon ha Győrből Pannonhalmára vagy Budapestről Szegedre vagy bárhonnan bárhova akarok elutazni, akkor megnyitom a menetrendek.hut és megnézem, hogy hogyan lehet eljutni. Ez Olaszországban még a Trenitálián működik is (kivéve Campaniában, mert nekik saját vasúttársaságuk van), de a buszok esetében felejtős. Minden régiónak, sőt megyének külön társasága van, amiknek a menetrendjei nincsenek egy egységes oldalra összegyűjtve. Sok társaságnak nincs keresőfelülete se a saját oldalán, úgyhogy lehet a menetrendet bogarászni ami sok esetben nem olyan egyértelmű egy külföldinek. 

A nyelvük se egységes. Minden régióban más nyelvjárást beszélnek. Pl. egy közép-olasz nem biztos, hogy megérti a nápolyi, szicíliai vagy pugliai vagy akár a lombardiai (Milánó környéke) dialektust.
A gazdasági helyzet és az árak esetén is érvényes ez a tagoltság. Minél inkább délre haladunk, annál kevesebb a munkalehetőség és alacsonyabbak az árak. 

Érdekes, hogy a marchei (Ancona környéke) olasz azt mondja, hogy a déliek csak rontják a gazdaságot, nem is valóak az EU-ba csak a szégyent hozzák Olaszországra és ők csak szórakoznak. Ezt az egyetemen mondta nekem egyik srác, akivel közös órám volt. Habár nálunk se ugyanaz a gazdasági helyzet az egész országban, de eszembe nem jutna például egy miskolcira azt mondani, hogy ő csak a szégyent hozza Magyarországra. 

8, helyi közösségek szerepe

Olaszországban erős a helyi közösségek, települések szerepe. Vannak olyan kis faluk (comuna), akiknek saját bankjuk is van. Sokkal nagyobb tisztelete van a helyi mesterembereknek is és fontosak a kapcsolati hálók. 

9, fiatalok jövőképe

Nem csak a magyar fiatalok látják borúsan a jövőt a hazájukban és akarnak külföldre menni dolgozni, hanem az olaszok is, sőt ők még talán nagyobb arányban is. Egyik Tandem meetingen mondta az egyik srác, hogy Olaszország jó hely nyaralni, viszont ő nem akar ott élni. Igazat adok neki, mint külföldi én is így látom Olaszországot, de én nem mondanám ugyanezt a hazámra, bennem van annyi hazaszeretet, hogy ha rövid távon el is mennék innen, hosszútávon nem hagynám el örökre Magyarországot. 

A probléma okairól bővebben itt.

10, időjárás

Szerintem minden magyar azt gondolja, hogy Olaszországban milyen jó idő van télen-nyáron. Ezt én is így hittem, majd koppantam, hogy ez nem így van. Habár fagy és hó jobb esetben csak a hegyekben van télen, de helyette rengeteget esik az eső. Májustól már tényleg jó, de addig nagyon lutri, úgyhogy aki Olaszországba akar utazni (várost nézni, pihenni) annak azt javasolnám, hogy májustól tegye azt. Ősszel még nem jártam Olaszországban, de gondolom a szeptember, október még jó lehet. Ja és tavasszal még a tenger is hideg, nem lehet fürödni, még Szicíliában sem. 

11, komolyság

Az átlag olasz egyszerűen képtelen komolyabb témákról, az élet nagy dolgairól beszélgetni. Míg egy holland vagy német fiatallal órákat lehet olyan témákról is beszélgetni, hogy mi a véleménye a közel-keleti és az afrikai problémákról vagy az EU-ról, addig az olasz fiatalokkal ezekről csak pár percig, viszont a főzésről, kajáról, zenéről akár órákat tudnak beszélni.

12, főzés, mint rituálé

Olaszországban nem csak az idősebbek, de a fiatalok is elég gyakran összejönnek kis baráti társaságukkal és együtt főzőcskéznek, majd vacsoráznak, borozgatnak, kártyáznak, beszélgetnek. Itthon a fiatalok inkább csak inni gyűlnek össze és nem is igazán tudnak főzni. Olaszországban szerintem nem találni olyan embert, legyen az nő vagy férfi, fiú vagy lány, aki ne tudna főzni. Ezt is jó eltanulni tőlük, tök jó bulik ezek a közös főzések.

13, kávé

Számomra az egyik legjobb dolog Olaszországban a jó erős espresso. Nálunk 1000 féle kávé létezik. Olaszországban ez kimerül az espressóban és a cappuccinóban. Nálunk a kávézók általában ilyen menő beülős helyeknek számítanak. Olaszországban is vannak ilyen menő kávézók, ahol minden féle habbal díszített kávét lehet kapni, de nem az a jellemző a mindennapokra, hanem a kis bárok, amik minden 200 méteren megtalálhatóak, ahova az olaszok útközben bemennek lehörpinteni egy espressót, majd mennek is tovább. Ja, és tévhit, hogy az olaszok nem isznak cappuccinot délután. Az alapszabály, hogy a cappuccinot nem keverik a szénhidrátokkal, tehát a reggeli cornettóval vagy a tészta ebéddel esetleg vacsorával nem ajánlatos inni, mert úgy tartják, hogy a tej szénhidráttal való keverése nem egészséges. A cappuccino tehát inkább ilyen nasi két étkezés között.

Most ennyi jutott az eszembe, később lehet, hogy még ezt is bővíteni fogom ha közben eszembe jut még valami más is. Konklúziónak azt mondanám, hogy mindenkitől lehet valamit tanulni, még az olaszoktól is. Megtanultam kicsit lazábbnak lenni nem olyan tragikusan felfogni a dolgokat, nem türelmetlenkedni ha fél órát sorban kell állni, nem fenn akadni, ha valaki késik fél órát és nem foglalkozni azzal, hogy ki mit gondol, de számomra Olaszország nem az az ország, ahol el tudnék képzelni huzamosabb távú tartózkodást. Ha most kéne megint választanom, hogy hova menjek tanulni most is Olaszországot választanám, mert megtanultam alapfokon olaszul is és úgy érzem, hogy sokat fejlődött a személyiségem is a kint tartózkodás alatt, de ennél több időre nem mennék. 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tetszett a bejegyzés? Akkor kövess a Facebookon is, hogy ne maradj le a friss bejegyzésekről.